Ember tervez, Isten végez – szokták volt mondani, ugye.
Nos, én nem szeretem a változást, minden erőmmel ellen is állok, amíg csak tudok. Ágálok, hisztizek, utálom a világot, mert nyilván direkt fogott össze ellenem. És persze csakis ellenem. Aztán jön az, hogy szenvedek, nagyon látványosan, szinte fizikai fájdalmaim vannak. Apránként valahogy mégis belesodródom a változás hullámaiba, mert azok magukkal ragadnak. Aztán egyszer csak elkezd hatni rám. Szép lassan beengedem és figyelem magam. Mit vált ki belőlem, amikor már nem akarok ellenállni minden idegszálammal. És igazából nem is fáj annyira, mint az ellenállás. Az sokkal több teherrel jár. Mindig rá kell jönnöm, hogy sokkal könnyebb lenne az életem, ha rugalmasabb lennék, ha azonnal elfogadnám a változásokat és alkalmazkodnék azokhoz.
Az idő halad, a világ változik, benne mi is, és ez a körforgás megállíthatatlan. Kár azon morfondírozni, hogy miért történik az ami, az energiánkat arra kellene fordítani, hogy ez miért jó nekünk, miben lendít minket előre, milyen új lehetőségek rejlenek benne, mit tudunk hozzáadni, hogy még jobb legyen. Elismerem, vannak olyan változások, amelyek fájdalommal járnák, de ami elmúlt, azt már visszahozni nem lehet. A fájdalom sokszor megbénít, de előbb-utóbb tudni kell továbblépni. És tudni kell újratervezni.
Az első és legfontosabb kérdés: tudsz bármit is tenni a változás ellen? Ha a válasz igen, akkor hajrá, tegyél meg mindent, hogy megállítsd! Ezáltal nem is lesz időd önsajnálatra, mert a felismerés, hogy meggátolhatod, cselekvésre ösztönöz, így minden erőddel erre koncentrálsz.
Na de mi van, ha semmilyen ráhatásod nincs a történésekre? Na ekkor jön a lefagyás, a totál lebénulás, majd a masszív ellenállás és depresszió. Ezt kell elkerülni valahogy! Az első és legfontosabb lépés, hogy tombold ki magad! Igen, nyugodtan haragudj az egész világra, üvölts és toporzékolj! Adj ki minden feszültséget, ami ahhoz kell, hogy le tudj higgadni, megnyugodjon a lelked, és át tudd gondolni a következő lépést. Ebből egyenesen következik, hogy elfogadod, hogy nem tudsz ellene tenni semmit és elfogadod a helyzetet. Ezután jöhet az önzés! Gondold végig, hogy tudod felhasználni a változást a saját céljaidra, milyen új lehetőségeket rejteget számodra, milyen új kihívások elé állít, amelyek által fejlődhetsz! Írj akár egy listát is, hogy lásd a két szemeddel, feketén-fehéren a lehetőségeidet. Készíts haditervet! Tervezd meg, hogyan fogod az általad írt lista minden egyes pontját megvalósítani és szabj neki határidőt!
Most én is újratervezek, mert nem tehetek mást. És biztos, hogy történni fog megint valami, amit miatt ismét újra kell tervezzek. Mi lesz a különbség majd akkor? Tanulva abból, hogy eddig se mentem sokra az ellenállással, remélhetőleg sikerül hamarabb elfogadnom és reagálnom, hogy a maximumot hozzam ki belőle. Akármilyen nehéz is beismernem, kell a változás, mert általa fejlődhetünk. És akkor most húzd ki magad, igazítsd meg a koronád és kezdd el megvalósítani, amit leírtál! Mert csodás és erős, kreatív és kitartó vagy és nincs számodra lehetetlen!
Kiemelt kép: Pixabay
