Emlékszem az osztályfőnököm egyszer azt mondta, amikor éppen megint végérvényesen összevesztünk Fannival, hogy lányok ne civakodjatok már! A ti barátságotok örökre köttetett! Soha ennyi időt nem fogtok együtt tölteni másokkal, ilyen mély barátságok nem biztos, hogy még egyszer születnek! Becsüljétek meg egymást! És mi azóta is megbecsüljük egymást, ennek lassan már 30 éve.
Azóta útjaink messze sodortak minket egymástól, de tudjuk, hogy mindig ott vagyunk a másiknak, és ha kell, az éj közepén a világ másik felére is elindulunk egymásért. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen nem mindenki mondhatja el, hogy van egy igaz barátja. És az osztályfőnökömnek igaza volt: nehéz felnőtt fejjel barátságot kötni.
Az ember azt gondolja, hogy a felnőttkori barátságok is lehetnek igazán mélyek – és persze tisztelet a kivételnek, mert nyilván vannak – de sajnos elég sok esetben bizony megszakadnak, ha egyik fél helyzetében valamilyen változás történik. És bizony ez a realitás. Mert felnőtt fejjel tudattalanul is válogatunk, hogy kikkel barátkozunk és akaratlanul is várunk valamit ettől a kapcsolattól. Azt várjuk, hogy kielégítse az éppen hiányt szenvedő szükségletünket. Nem azt mondom, hogy nincs meg a kölcsönös szimpátia, de ettől ez még nem feltétlenül igazi, mély és őszinte barátság.
Sajnos a felnőtt barátságok egyik leggyakoribb megrontója az irigység, ami lesben áll és kíméletlenül lecsap. Mert bár sokan nem ismerik be, ennek ellenére igenis sokszor irigyek leszünk, ha az addig velünk egy szinten lévő “barátunk” elkezd felemelkedni: jobb pozíciót kap, jobb munkahelyre megy át vagy jobb helyre költözik, hamarabb visszanyeri szülés előtti alakját, vagy éppen megtalálja élete párját. Ilyenkor akaratlanul is a saját hiányosságaink törnek felszínre. Az őszinte elismerés és a barátunk boldogságának dicsőítése helyett az irigység üti fel fejét, melynek következtében a kapcsolatot összekötő szálak szép lassan fellazulnak, míg végül elszakadnak.
Nehéz, nagyon nehéz felnőtt fejjel igazán őszinte barátságot kötni. Egy valamit azonban mindenképp megtehetünk! Ha mégis azon szerencsések közé tartozunk, hogy elmondhatjuk, hogy van egy igaz barátunk, akkor őt becsüljük meg igazán!
Kiemelt kép: Pixabay
