Valahol a tengeren, na meg az üveghegyen is túl, távol a nagyvárosok zajától, de még ott is, mindig lesznek kissebb-nagyobb közösségek, ahol az emberek jobban ismerik egymást, egymás szeme előtt élik a mindennapjaikat. Az a jó ebben, hogy tudod, hogy tartozol valahova, sokan szeretnek és törődnek veled. A boltban már tudják mit veszel, a kávézóba belépve már készítik is a lattédat, az utcán jövet-menet rád mosolyognak. Mindig akad valaki, akinek van egy kedves szava a másikhoz.
Idilli, nem?!
De jaj neked, ha megbotlasz, mert a nép haragja egy emberként sújt le rád és ítél el. És nem csak téged, de a fel- és lemenőid minimum összes generációját. Mert ha itt hibázol, azt a családod is elszenvedi és a nagyi bűneiért még a meg nem született unokája is lakolni fog. Egy kalap alá vesznek mindenkit. Itt így megy ez…megbélyegeznek egy életre. Aztán telik-múlik az idő és valaki más hibázik és ő kerül porondra. De nehogy hátradőlj és fellélegezz! Nem lehet! Amint a legapróbb hibát véted, ismét te kerülsz elő és a múltad, na meg az „ugye én megmondtam, hogy kutyából nem lesz szalonna és a vér nem válik vízzé”. Itt ismeretlen dolog, hogy nem lehet más életét élni, ismeretlen a bűnbocsánat és az új esély. Lehetőséged sincs bizonyítani, ha más vagy….mert ha egyszer egy családtagod vétett valamit, azt a bűnt neked is cipelned kell egy életen át.
….és lesz-e ennek vége valamikor? Soha!
Amíg lesznek „minta polgárok”, akik árgus szemmel ítélkeznek, amíg lesznek felbujtók, lázítók és akad csak egy mamlasz követőjük, addig ez így lesz…mert mindig lesznek kegyetlen emberek, akiknek a lételeme mások megbélyegzése…mert ez már amolyan népi hagyomány, mely generációkon ível át.
Kiemelt kép: Pixabay
Ezt olvastad már?
Ha tetszett a cikk, oszd meg és ajánld az oldalt ismerőseidnek!
