Teljesen letaglózott a szakításunk. Élni sem akartam. Gyűlöltelek. De most már csak hálás vagyok neked. Előtted olyan tesze-tosza voltam, de te mindig tudtad, hogy mikor mit kell tenni vagy mondani, olyan karizmatikus voltál. Irányítottad az életem, terelgettél. Jó volt és akartam. Mert akkor erre volt szükségem.
Nem hagytad, hogy érzelegjek, feleslegesen aggodalmaskodjam. Az álomvilágomból a realitás talajára rángattál. Volt. amikor ellenálltam, de akkor nem noszogattál, hagytad, hogy magamtól lássam be, hogy igazad van. Mert akkor az tényleg igazabbnak tűnt.
Felsoroltad a hibáimat, a gyengeségeimet és biztattál, hogy ezeken tudatosan változtassak….tréningelted a gyenge lelkem, míg el kezdett keményedni. Akkor erre volt szükségem. Elmondtad mi jó bennem, de aztán soha többet… mert ami egyértelmű azt nem kell mondogatni, azt tudatosítani kell. Nem dicsértél vagy udvaroltál, nem babusgattál vagy óvtál, de ajándékokkal halmoztál el. Neked ez volt a szeretet jele. Mindez akkor kellett nekem.
Kellett, hogy érezzem, erős vagyok. Kellett, hogy elszakadjak a hóbortjaimtól. Kellett valamennyit változnom és ebben te voltál a segítségemre. Megkeményítettél, megedzettél. A saját képedre formáltál, miközben én sikereket értem el és szinte a rabszolgáddá váltam. De valahogy mindig is hiányzott valami. Mert bármennyire is akartam változni, bármennyi hasznom is lett belőled, valami mindig hiányzott.
A szíved, cserébe az én szívemért. Mert azt sosem adtad nekem. A rajongásod a rajongásomért, a bizalmad a bizalmamért. A varázs, ami egyszercsak köddé vált számomra is. És a szakításunk nem is azért fájt annyira, mert ez nem is kapcsolat volt, hanem inkább valami függőség. Az akaratodtól függtem, az irányításod alatt álltam. Teljesen alárendeltem magam neked. Nárcisztikus lennél? Én meg áldozat? Akárhogy is, de ez nekem akkor kellett. Kellett, hogy megerősödjem és ezért örökre hálás leszek.
Rájöttem, nekem kell a varázs, a gyengédség, de még a tesze-toszaság is. És néha az álomvilág is. Erős és független nő lettem, de olyan társra van szükségem, aki mellett gyenge és érzelmes nő is lehetek. Neked köszönhetem, hogy megismertem magam, és most már örülök, hogy akkor elhagytál. Összetörted a szívem, de építettem egy újat, ami egyszerre kemény, de ugyanakkor lágy is maradt.
Kiemelt kép: Unsplash
Ezt olvastad már?
Tetszett a cikk? Oszd meg ismerőseiddel és kövess minket Facebookon!
