Violat kezdett ébredezni. Borzongás futott végig rajta és óvatosan kinyitotta a szemét, majd azzal a lendülettel be is csukta. “Istenem, ez nem lehet!” – sikított fel magában. Majd ismét kinyitotta és vissza.
Victor mellkasán feküdt, a férfi pedig szorosan ölelte. Lábuk összegabalyodva, hirtelen nem is tudta melyik az övé. Keze a férfi izmost testét érintette és akaratlanul is végigsimított rajta. Ahogy moccanni próbált sajgó teste mind élesebben tudatosította benne, hogy nem képzelődik.
És hirtelen emlékfoszlányok villantak be neki az éjszakáról. Szinte újra hallotta, ahogy Victor vágytól rekedt hangon ismétli a nevét és, hogy akarja. Violat még soha nem élt át hasonlót azelőtt, a férfi olyan élményben részesítette, amelyekre legvadabb álmaiban sem gondolt volna, egyszerre volt gyengéd és szenvedélyes. Minden mozdulatát ösztönösen követte, mintha Victor önálló éltre keltette volna a testét. Újra magán érezte a férfi ajkát, ahogy felfedező útra indult és a legérzékenyebb pontjain elidőzött. Már az emlékükre is felforrt a vére. “Ki vagyok én? Nem is ismerek magamra!” -kiáltott fel magában, miután rádöbbent, hogy az elmúlt éjszaka minden egyes percét imádta és élvezte és azt akarja, hogy hátralévő életében minden este így teljen el – vagy de ennek a színjátéknak a végig mindenképp. Többet és többet akart Victorból, hogy elég emléket tudjon elraktározni azokra az időkre, amikor a férfi már nem lesz mellette.
Töprengve figyelte Victor egész lényét. Hollófekete haja most szétborzolva terült el a párnán, éles arcvonásai megszelidültek és most olyan védtelennek és sebezhetőnek látta a férfit, mint amilyennek saját magát érezte. Próbálta magába szívni a látványt, hogy mindig emlékezni tudjon a legapróbb részletekre is Victor lényéből. Lágyan végigsimított a férfi puha ajkain, borostás állán, amitől még itt-ott piroslott a bőre.
– Jó reggelt hercegnőm! – búgta a lány fülébe, kinyitotta a szemét és lágy csókot nyomott a homlokára, majd az ujjaira, amellyel egy fél pillanattal ezelőtt érintette.
Violat beleremegett és azonnal forróság öntötte el, érezte, hogy kipirul az arca és teste megfeszül, miközben bizsergés fut végig rajta.
– Neked is jó reggelt! – felelte szégyenlősen, miközben szempillái alól félve nézett a férfira és egy hajszálnyit próbált távolodni.
Victor megérezte a lány félelmét és vívódását, de érezte a teste reakcióját is és tudta, hogy azonnal tennie kell valamit, hogy ne törjön meg a varázs.
– Violat, nézz rám! – mondta szelíden, miközben állát megfogva nem engedte, hogy elfordítsa a fejét. – Megbántad? Bántottalak?
– Nem, dehogy!
– Akkor kérlek ne emelj hirtelen egy falat közénk. Te vagy a legjobb dolog ami velem történt az elmúlt években… nekem fontos a …megállapodásunk.
– Igazad van! – nyelt egy nagyot Violat. – Felnőttek vagyunk, nincs szégyellnivaló abban ami történt és nekem is fontos a megállapodásunk és a látszat is. Gyere, csinálok reggelit! – erőltetett mosolyt az arcára és kisietett a konyhába, hogy Victor nehogy észrevegye a mosoly mögött megbúvó könnyeket.
Victor idegesen túrt a hajába. Soha senkivel nem volt még ilyen tökéletes az együttlét, és ebben a pillanatban döbbent rá, hogy az éjjel megtapasztalta mi a különség a sex és a szeretkezés között. Akarta Violatet minden létező módon. De Violat valamit titkolt előle, ami közéjük állt és nem tudta mi lehet az. Gyorsan felpattant az ágyból és utána sietett.
“Megszerzem ezt a nőt, ha addig élek is és meg is tartom egész hátralévő életemre!” – fogadkozott magában.
– Hm.. micsoda ínycsiklandó illatok! – lépett a konyhába és hátulról átölelte. – A reggeliért cserébe elviszlek munkába. Sőt! Ebédeljünk együtt és akkor visszahozom a kocsidat is, hátha szükséged lesz rá. Vagy persze felőlem egész nap itthon is maradhatunk…- csókolta meg a nyakát lágyan.
– Na perszeee – nevetett Violat. – Inkább igyekezz, mert elkésünk mindketten! Ma van egy fontos megbeszélésem. – koppintott az orrára.
Victor megállt Violat irodájának épülete előtt, leállította a motort és szembefordult a lánnyal.
– Nem akarok a hazugsággal foglalkozni, ami miatt most együtt vagyunk. És a következményekkel sem akarok foglalkozni. Csak veled akarok foglalkozni, minden vágyad teljesíteni akarom Hercegnőm! – mondta miközben forrón megcsókolta. – Délre itt vagyok érted, ha tudod tedd szabaddá a délutánod. – kacsintott.
– Rendben, de most mennem kell te őrült!
Folytatjuk!
Az előző részt itt olvashatod.
A következő részt itt olvashatod.
Kiemelt kép: Unsplash
