Violat teljesen elvesztette az időérzékét, nem tudta, hogy álmodik vagy ez a valóság, de azt sejtette, hogy a mennyországban jár. Victor épp az egyik hajtincsével játszadozott, ő pedig végkimerülten feküdt a mellkasán. Sajgott minden porcikája, de ez édes kín volt. A legédesebb.
– Min gondolkodsz? – kérdezte Victor váratlanul.
– Azon, hogy nagyon éhes vagyok! – füllentette… “és, hogy bárcsak mindez igaz volna és így maradna örökre” – tette hozzá magában.
– Végülis még lógok egy ebéddel! – nevetett Victor. – Gyere, zuhanyozzunk le és elviszlek ebédelni. Aztán elmehetünk moziba vagy vásárolgatni vagy csak sétálunk egyet. Mihez van kedved?
– Kedvem van mindenhez, csak erőm nincs… – mondta szégyenlősen. – Sajog minden porcikám.
– Gyere Asszony! – pattant fel Victor az ágyból és felkapta Violatet is. – Csinálok neked egy forró, lazító fürdőt.
Éppen, hogy elhelyezkedtek a hatalmas kádban, amikor csengettek. Victor ekkor eszmélt rá, hogy már vasárnap délelőtt van és péntek dél óta nem nézett a telefonjára.
– A büdös francba ! – szakadt ki belőle.
– Mi történt? – kérdezte ijedten Violat.
– Nem tudom, Hercegnőm, de félek, baj van.
Felkapta a telefonját és futott ajtót nyitni. Már 3 nem fogadott hívása volt Taylortól.
– Mekkora a baj? – tépte fel az ajtót.
– Uram, támadás érte a falut hajnalban. Mindent előkészítettem már, indulhatunk.
– Én is megyek! – kiáltotta Violat.
– Hercegnőm, ez most nagyon veszélyes lehet…. – fordult hátra idegesen Victor.
– Nem érdekel! – szakította félbe azonnal.
Victor esdeklőn nézett Taylorra.
– A hölgy fedősztorija is megvan. Ön a bahamákra utazik üzleti ügyben, a menyasszonya pedig elkíséri, mint jogi tanácsadója. A kocsiban gondoltam leadni a drótot a sajtónak.
Victor dühösen forgatta a szemét, de egy valamit már megtanult: amit Violat akar, attól nem lehet eltántorítani és ezt már Taylor is pontosan tudja.
– Oké. Violat hívd fel apád és Rebelt és tájékoztasd őket, addig én elkezdtek pakolni magunknak.
Egy óra múlva már a reptéren mosolyogtak a sajtó hiénáinak, akik cselesen meglepték őket.
– Az ügyvédnő ezek szerint otthagyja az apja irodáját és a Rivera Holding jogtanácsosa lesz? – kérdezte az egyik újságíró.
– Tervezik már az esküvőt? – vágott a szavába a másik.
Violat a kérdések hallatán megrezzent. Igen, egyszer Victor meg fog nősülni és akit elvesz, a legboldogabb asszony lesz a világon. A fájdalom úgy hasította ketté a szívét, ahogy forró kés hatol át a vajon.
“Esküvő” – ízlelgette a szót magában Victor. Pár héttel ezelőtt kapásból nemet mondott volna, de most elgondolkodott. De vajon lehet neki normális élete? Családja? Egyszer megfogadta, hogy soha nem lesz, hogy végre a Rivera klán kihaljon, ne viselje a keresztet még egy nemzedék. De Violat betoppant az életébe és fenekestül felforgatta azt. Vajon képes lenne a lány belészeretni, ha tudná az igazságot róla?
A gép elhagyta a kifutót és felemelkedtek. A kapitány hangja rántotta vissza őket a valóságba. Szótlanul meredtek egymásra. Victor törte meg a csendet.
– El kell mondanom valamit. Már rég meg kellett volna tennem.
– Hallgatlak. – felelte Violat keserédesen.
Violat fel volt készülve már, de azt gondolta, picit még élvezheti ezt a helyzetet… Victor nagy levegőt vett…
– A családom és a múltam korántsem olyan makulátlan, mint azt mindenki gondolja. Apám lepaktált olyan emberekkel, akiknek az az érdeke, hogy a háborúzás soha ne érjen véget, vagy de legalábbis amíg nekik hasznuk van belőle. Minden áron hatalmat és vagyont akarnak.
Violat szemei kikerekedtek. Victor látva a lány reakcióját egyre idegesebb és feszültebb lett.
– 16 voltam amikor erre rájöttem…. Nézd… a családom vagyona és kapcsolatai nélkül nem sok mindent tehettem volna, hogy helyrehozzam a hibákat.
Violat látta a kínt és a szégyent Victor arcán, így előrehajolt és megfogta a kezét. Nem erre a beszélgetésre készült, de szíve hatalmasat dobbant, hogy a férfi élete titkát bízza rá…
– Így hát azóta kettős életet élsz – vette át a szót Violat -, ezért kell mindezt titokban tartanod, hogy biztosítsd az anyagi forrást. Ha a sajtó megneszelné, górcső alá venné a családod és akár mindent el is veszíthetnél és te bűnhődnél másik rossz döntései miatt.
– Valahogy így … Eddig Eric volt az egyetlen, akinek valamennyit meséltem minderről – túrt a hajába idegesen Victor.
– Soha nem fogom kiadni a titkodat, bízhatsz bennem!
Összebújtak a kanapén, nem kellett szavak. Jól tudták, hogy a titkaik biztonságban vannak a másiknál. Victor lágy csókot lehelt Violat ajkára.
– Próbálj meg pihenni kicsit, Hercegnőm!
Folytatjuk!
Az előző részt itt olvashatod.
A következő részt itt olvashatod.
Kiemelt kép: Unsplash
