Violat nagyot nyelt, amikor kilépett a kórházból, újságírók egésznyi hada várakozott. A vakuk egymásutáni villanása néhány pillanatra elhomályosította látását, de Taylor mellé lépett és segített neki eljutni a mikrofonokohoz.
Érezte, hogy a gyomra görcsbe rándul és szíve a torkában dobog. De tudta, hogy tennie kell valamit. Kell valami magyarázatot adjon, hogy megvédje Victort. Egyszer valahol azt olvasta, hogy minden tökéletes hazugság fele igaz, így vett még egy utolsó nagy levegőt és belekezdett a mondandójába.
– Üdvözlöm Önöket! Először is szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy a vőlegényem jól van, a falu lakosait pedig most már biztonságban tudhatjuk.
“Miért titkolták, hogy ide jönnek? Két nappal ezelőtt még mást nyilatkoztak a sajtónak? Mit titkolnak? Az Ön anyja is önkéntes volt? Igaz, hogy itt halt meg? Mióta támogatják a segélyszervezetet? Igaz, hogy Mr. Rivera életveszélyes állapotban van? “ – záporoztak a kérdések és Violat úgy érezte, mintha ezer nyílvesszőt lőttek volna ki rá egyszerre és a legtöbb a szívén találja el.
– Titkolóztam, igen. Hosszú ideje titkoltam a családom előtt, hogy tagja vagyok a segélyszervezetnek. Igen, anyám itt halt meg. De én folytatni szerettem volna a munkásságát, ám a tragédia beárnyékolta mindezt. Ezért titkolóztam. És igen, a vőlegényem segített titokban tartani, és nincs életveszélyes állapotban, hála a jó istennek
– … és a leendő feleségemnek! – jelent meg Victor váratlanul átölelve Violatet.
– Ez nem csak valami cseles sajtófogás? Úgy értesültünk, hogy az apjának vannak érdekeltségei errefelé, Mr. Rivera?
– Az apámnak mindenfelé vannak érdekeltségei… – felelte Victor és idegesen a hajába túrt.
– Pontosan! – vette át a szót Violat. – Mint ahogy a legtöbb gazdag és befolyásos embernek, nem igaz? Nyugodtan tehetnek fel nekünk kellemetlen kérdéseket, szívesen válaszolunk rájuk. De azt gondolom, hogy ennél fontosabb kérdés, hogy Önök ma itt mire használják fel a saját hatalmukat: arra, hogy kétségbe vonják a tetteinket és attól legyen hangos a média, hogy Victor Rivera menyasszonya sötét titkot őrzött, szembe szegült a családjával, vagy attól, hogy Victor Rivera emberéleteket mentett meg, hogy vannak az életben fontosabb dolgok is, mint az üzlet, a hatalom és pénz.
– Nagyot fordult Önnel a világ, Mr. Rivera! Néhány hónappal ezelőtt Ön még hírhedt playboyként tűnt fel az újságok címlapján. Mi ez a hirtelen változás?
– Violat Harris a változás! Violat új értelmet adott az életemnek, felnyitotta a szemem, amiért örökké hálás leszek neki. Soha nem késő megváltozni, ha van kiért. Gazdag családba születtem. Ezüst tálcán kaptam mindent. Természetes volt, hogy ezer lehetőségem van. Én üzletember vagyok, részvényeseim vannak, az én munkám az őrült nagy hozam számukra és magamnak. És természetes volt az is, hogy olykor- olykor adományoztunk alapítványoknak. Azonban rájöttem, hogy ez a fajta adakozás nem más, mint csupán odavetett pénz. Nem több. Az emberek nagysága nem az odavetett pénzzel mérhető, Violat megmutatta, hogy a szeretetben, a gondoskodásban, a jellemben, a kedvességben rejlik. És leírhatatlan érzés segítő kezet nyújtani… egy kövér csekk átadása semmi ehhez képest.
A sajtó hiénái néma csendben hallgatták Victor szavait. Violat pedig csillogó szemekkel nézte, ahogy Victor beszél és szívét mérhetetlen büszkeség és szeretet töltötte meg.
– Van még kérdésük? – kérdezte Victor nyugalmat színlelve, de belül idegei pattanásig feszültek.
Taylor közelebb lépett és valamit súgott főnökének.
– Elnézésüket kérem, de most szólít minket a kötelesség. Köszönjük a figyelmüket.
Kezét Violat derekára fűzte és a pódium melletti terepjáróhoz vezette. Violat szótlanul követte a férfit. Meglepetésére a kocsiban már ott ült Kaia és karjában fogta az unokáját.
– Kaia, minden rendben? – kérdezte aggódva és értetlenül nézett Victorra.
– Nem csak te szervezkedtél titokban, Hercegnőm! Kaia és a kicsi hazajönnek velünk, Taylor már mindent elintézett.
– Köszönöm! – ölelte meg Violat a férfit.
Titkok és hazugságok hálózzák be a világunkat. Mindig lesznek olyanok, akik felsőbbrendűbbnek képzelik magukat és kihasználják mások gyengeségeit, tehetetlenségét. Akiknek a pénz és a hatalom jelent mindent, amelyekért bármire képesek lennének. De a változás is örök és ahogy változik a világ, benne az emberek is formálódnak. És a rossz emberek is változhatnak. És bizony néha ezek közül az emberek közül kerül ki az, aki a végén valami igazán önzetlen dolgot tesz, amely kihatással lesz a jövőre.
Egy hónappal később…
– Félsz?
– Nem, hisz itt vagy mellettem.
– Én féltem, hogy elveszítelek… hogyha letelik az alkunk, akkor egyszerűen csak kisétálsz az életemből…
– Igen, valami hasonlót terveztem… azt hittem, hogy ez lesz a legjobb megoldás, hisz egy magadfajta úgysem szerethet bele egy magamfajtába…
– Én is ezt gondoltam… nem hittem, hogy a múltam miatt lehet normális életem…
– Nem számít a múltad, csak az számít, amit együtt éltünk át és amit együtt fogunk átélni! Nekem te vagy az életem és szeretlek! Soha semmi nem állhat közénk.
– Hercegnőm! – ölelte magához szorosan és gyengéden megcsókolta. – Szeretlek!
– Gyertek már! – kiáltott egyszerre Rebel és Eric. – Ciki lenne a saját esküvőtöket lekésni….
Fél évvel később…
Mindössze néhány, félelmet nem ismerő, megfelelő erőforrásokkal rendelkező férfi és nő kell hozzá, akik véghez viszik, amire a világ többi része nem képes. – Ken Liu
Violat harmadszorra olvasta el a márványtáblába vésett idézetet a Harris Heart Alapítvány épületének bejárata felett. Még mindig alig hitte el, hogy az élet végül valóra váltotta legvadabb álmait.
Mindene megvolt. Apja és Rebel valóban nem vonták kérdőre és hazaérkezésük óta mindenben mellette állnak. Victor megtette, amire mindig is vágyott és függetlenítette magát apjától. A V&V Holding teljesen új üzleti hitvallással és szemlélettel már a második hónapban hatalmas sikereket ért el.
Kaia részt vett egy kísérleti programban, amely hatásosnak bizonyult, ám a kezdeti sikerek után állapota sajnos leromlott és pár hete elhunyt. Boldogan távozott, még ott lehetett az esküvőn, ahol Violat és Victor örök hűséget fogadtak egymásnak, majd ezt követően árván maradt unokáját örökbefogadták.
Vége
Kiemelt kép: Unsplash