Téged kereslek, téged, aki majd a mindenem leszel és én majd neked leszek a mindened. Pontosan tudom, hogy milyen vagy, így nem érem be olcsó utánzatokkal vagy gyenge hasonmásokkal. Inkább addig egyedül leszek és várok rád.
Nem aggódom, mert amikor majd találkozunk, tudni fogom, hogy téged kerestelek. Mert ott fog ragyogni a szemedben az a tűz, ami az én szememben is ismét lángra fog gyúlni, amikor megpillantalak. Ez a tűz lesz az, amit aztán együtt őrzünk és táplálunk tovább.
Ez az a tűz, ami hajtott minket, hogy egymásra találjunk. Hosszú út lesz mögötted is, hasonlóan rögös, mint az enyém. De mindezért vagy ezek ellenére nyílt és őszinte leszel, ahogy én is. Pontosan tudni fogjuk már, hogy a féligazságok és a játszmázások nem vezetnek sehova. Egy őszinte beszélgetés, nyitottság, türelem, tisztelet pedig annál inkább juttat előbbre.
Én már most is sejtem, de mire találkozunk, addigra már biztosan fogom tudni, hogy ki vagyok és mit akarok. Mit tudok adni és mit kérek cserébe. Nem félek majd kimutatni az érzéseimet, ahogy te sem. Biztosan tudom majd, hogy meg akarok állapodni és valóban kitartani melletted jóban-rosszban. Teljesen, együtt veled, egy egészként. Nem tudom, hogy te hol tartasz az önismeret útján, de mindezt te is tudni fogod, amikor találkozunk. Nem fogunk mindenben egyet érteni, de nem is egy bólogatójánost keresek, hanem Téged!
Téged kereslek, aki társam leszel, akivel osztozunk az élet örömén és bánatán. Akinek a kezébe teszem az életem és te cserébe az én kezembe teszed a tiedet. A szívedet adod cserébe az én szívemért.
Téged kereslek, téged, aki Engem keres, hogy aztán együtt maradjunk, örökre.
Kiemelt kép: Unsplash
Ha tetszett a cikk, oszd meg és ajánld az oldalt ismerőseidnek!
