Fátyol lebben hűvös szélben
tündérszép leány mosolyog az éjben.
Forog, táncol, szárnyal a sötétben
boldogan várja szerelmét, hogy hazatérjen.
Régen volt már, nagyon régen
szerelmes ifjú vándorútra tévedt.
Hátrahagyta a szép leányt
kalandokra vágyott már.
Messzi földre evezett
izgalmakat keresett.
Legyőzött minden akadályt,
átjutott a világ kapuján.
Csillogás és pompa várja
bárhol fordul meg a világban.
Szíve mégis hazahúzza
egy kék szempár emlékének a foglya.
Szelek szárnyán üzen néki,
hátha visszavárja mégis.
Szép leány gondolsz még néha rám?
Eszedbe jut az a forró nyár?
Tündérszép lány az éjben táncol
jeges szél fúj át a tájon.
Nem törődik hóval, faggyal
szüntelen csak őt kutatja.
Oly sok ideje várja már
reménye lassan tovaszáll.
Egy pillanatra meglebben,
egy pillangószárny a mennyekben.
Ifjú vándor érkezett, átrohan a hegyeken.
Szíve hölgyét keresi, de csak az emlékét leli.
Egy fagyos, hideg éjszakán
angyallá vált a szép leány.
#ElenaHonoria #NapiVers #Szelekszárnyán
Ha tetszik a vers, oszd meg és ajánld az oldalt ismerőseidnek!
