Van az a fura érzés… Valami megmagyarázhatatlan elemi erő, ami folytonosan vonz két embert, holott ha egymás közelébe kerülnek, szinte teljességgel biztos a teljes megsemmisülés. Ők mégis a tűzzel játszanak, pedig porig égeti őket.
Éppen egy újabb, nagyon előnyös üzleti lehetőségre ráztam kezet, amikor az az illat – amit ezer közül is felismersz és egy pillanat alatt magával ragad – az orromba kúszott, hogy aztán teljesen elbódítsa az elmém. Pontosan, mint valami drog, amit csak nekem kevertek. A tarkómon éreztem az illathoz tartozó férfi pillantását és hirtelen forróság járta át egész testem. Pontosan tudtam, hogy ha még csak a képzeletem is játszik velem, azonnal el kell tűnnöm innen. Igyekeztem gyors búcsút venni a társaságtól és sietős léptekkel indultam a lift felé. Nem néztem hátra. Vadul nyomogatni kezdtem a hívó gombot. Egy örökkévalóságnak tűnt, mire leért és csilingelve kinyílt az ajtó. Beszálltam és ismét vadul nyomogattam a záró gombot. Az ajtók végre becsukódtak, én pedig megkönnyebbülve dőltem neki a hideg üvegfalnak, hogy lehűtse testem és gondolataimat is, majd lehunyt szemmel fújtam egy nagyot: megúsztam!
– Szia!
A szívem azonnal megállt, szemeim kipattantak. Utolért és megállította a liftet. Ott állt velem szemben méretre szabott öltönyében, zsebre tett kezekkel, tekintete engem pásztázott, miközben becsukódott a liftajtó és elindultunk felfelé.
– Hogy kerülsz ide? – kérdeztem remegő hanggal.
– Számít az? – felelte és szája veszedelmes mosolyra húzódott
Egyetlen lépéssel előttem termett és gyengéden végigsimított a meztelen karomon. Azonnal beleremegtem.
– Mit akarsz?!- szakadt ki belőlem kétségbeesve.
– Pontosan tudod. – suttogta a fülembe és finoman belecsókolt a nyakamba.
– Gyűlöllek! – mondtam dacosan, elfúló hangon.
– Nem is igaz. – felelte mosolyogva, miközben megemelte az állam és egy lágy csókot lopott.
Farkasszemet néztünk egymással, mikor a lift megállt a tizedik emeleten. Értetlenül meredtem magam elé.
– Nem nyomtad meg az emeleted számát. – válaszolta meg a ki nem mondott kérdésem.
A következő pillanatban felkapott és a lakosztálya felé vette az irányt.
– Hiányoztál.
– Te nekem nem. – vágtam rá, de magam sem hittem el a hazugságom.
Egyenesen a hálószobába vitt és gyengéden az ágyra fektetett. Majd megállt velem szemben és úgy méregetett, mint vadász a prédáját. Lomha lassúsággal kezd közelíteni felém, miközben ledobta a zakóját, a nyakkendőjét, feltűrte az ingujját és kigombolta ingének felső gombjait. Eközben ezer gondolat suhant át az agyamban.
– A tűzzel játszunk! – mondom látszólag dühösen, miközben egyenesen a szemébe nézek, azonban legbelül már semmi másra nem vágyom, csak hogy eggyé váljunk.
Fölém hajol és egyenesen a szemembe néz.
– Nem érdekel! – feleli szemtelenül. – Veled akár porrá is égnék! – és vadul megcsókol.
Kiemelt kép: Unsplash
Ha tetszett a cikk, oszd meg és ajánld az oldalt ismerőseidnek!
