Csak egy pillanat kell. Egy magányos pillanat, hogy összetörhessek és a darabjaimból újra építhessem magam.
Kell egy perc…
bővebben
Ne találd ki a gondolatát, nem kell a sorok között olvasni
Ahogy rés keletkezik a pajzson, azonban azonnal egy újabb fal emelkedik. És megint, és megint.
Együtt, de mégis egyedül
Alattomosan kúszik a mindennapjainkba, észrevétlenül és lassan, de biztos falat emelve két ember közé. Apránként megszűnik minden kapcsolat közöttük, nincs kommunikáció vagy csak nagyon minimális, éppen csak a szükséges. És eljön a végtelen csend, a társas magány.
Fogadd el magad, ahogy másokat is elfogadsz
Gondolkodtál már azon, hogy miért találsz magadban annyi kifogásolható dolgot? És azon gondolkodtál már, hogy például a legjobb barátodat viszont feltétel nélkül elfogadod és szereted?
Szeretném, hogy tudd: tökéletes vagy nekem!
Nincs nálad jobb az egész világon és ezt minden nap el kellene mondanom! Minden nap meg kellene köszönnöm, hogy vagy nekem!
Nem az a fáj, amit mondasz, hanem amit meghallok belőle
A kimondott szavak néha nagyobb sérülést okoznak, mintha egy hatalmas pofont kaptunk volna, mert a lelkünk megtölti az elhangzottakat a fájdalmunkkal és kétségeinkkel.
Valahogy minden balul sül el
Előfordul az életben, hogy azzal kell szembesülnöd, hogy valami nem fog működni. Vajon hibáztál, amikor belevágtál?
Valami, ami fogva tart
Ez a valami egy pillanat alatt az egekig repít, de ugyanakkor a földbe is képes döngölni. Ha akarnál se tudnál ellenállni. Na meg persze nem is akarsz.
Mérgező kapcsolatok
Pontosan tudod, hogy mi történik. Mégsem tudod azt mondani, hogy ebből elég volt, én kiszállok!
Van az a pont, amikor igenis szakítani kell
Sokáig fel sem tűnik, hogy mi történik velünk, de előbb-utóbb azért a rideg valóságba ránt minket a tragikus felismerés.
