A félelem, a veszteség mindig jobban megérint. A negatív dolgokra mindig érzékenyebben reagálunk. Ugye?!

A félelem, a veszteség mindig jobban megérint. A negatív dolgokra mindig érzékenyebben reagálunk. Ugye?!
Szeretem magam, de ha néha mégsem, akkor sem esem már kétségbe.
Az élet a megélt tapasztalat. Tapasztalás hiányában csak egy sötét sikátorban téblábolnánk céltalanul.
Korunk hősnője azért már igencsak két lábbal áll a földön és bizony kezd átlátni a szitán.
A vad fürtök is megszelidíthetőek ám, ha beleásod magad a CGM-be és a rutinoddá válik!
“Vége van a nyárnak,hűvös szelek járnak, nagy bánata van a” … Gráciáknak.
Itt van az ősz, itt van újra, S szép, mint mindig, énnekem.
Félek, mert annyi tervem van még. Félek, igen néha félek és ez megváltoztatott.
Erős nőnek lenni nem is olyan egyszerű ám, ha tévesen aggatunk rá más jelzőket.
Házasság: van aki sose kér belőle, van aki megbánja, van aki többször is nekifut. Hát akkor, hogy is van ez?