
Cseppnyi Varázslat – 1. rész
Míg lehet ma valami fontos, holnapra teljesen jelentéktelenné válhat és ez fordítva is igaz.
Míg lehet ma valami fontos, holnapra teljesen jelentéktelenné válhat és ez fordítva is igaz.
– Mit vétettem?!- állt meg és újra az égre emelte könnyek és eső áztatta tekintetét.
– Mondd! Mit vétettem?! – kiáltotta.
… ezer közül is felismered. Pont olyan, mint valami drog, amit csak neked kevertek… egy pillanat alatt magával ragad és elbódít… teljesen
Balsejtelme beigazolódni látszott, ahogy beült a limunzinba. Egy órával később Isabella egyedül szállt a magasban vissza Londonba.
Anyja hallgatása többet mondott ezer szónál.
– Nem csak én tudok minderről, anyám! Emma is! Ő pedig csak arra vár, hogy bosszút álljon rajtad, értem és apáért.
Felszegte a fejét és határozottan nézett Fabiora.
– Hogy is mondtad tegnap este? Pontot fogunk tenni a dolgok végére. Hát akkor tegyünk.
Isabella úgy érezte, hogy most valóban itt a vég. De ebben a pillanatban nem volt ereje harcolni és nem is tudott tisztán gondolkodni.
– Dio mio! – kiáltott fel. – Isabella, állj! Hogy titkolhattad ezt el?
Úgy döntött, most azonnal tisztázni fogja ezt az egész helyzetet. Dühösen rontott be a hálószobába.
Ahogy elmesélte a történetet, minden régi sebét is feltépte, kellett egy kis magány a lelkének. Csendesen bámulta a mellettük elsuhanó mesés tájat.