
Végzetes vonzerő – Love Story – 13. rész
Felszegte a fejét és határozottan nézett Fabiora.
– Hogy is mondtad tegnap este? Pontot fogunk tenni a dolgok végére. Hát akkor tegyünk.
Felszegte a fejét és határozottan nézett Fabiora.
– Hogy is mondtad tegnap este? Pontot fogunk tenni a dolgok végére. Hát akkor tegyünk.
Isabella úgy érezte, hogy most valóban itt a vég. De ebben a pillanatban nem volt ereje harcolni és nem is tudott tisztán gondolkodni.
– Dio mio! – kiáltott fel. – Isabella, állj! Hogy titkolhattad ezt el?
Úgy döntött, most azonnal tisztázni fogja ezt az egész helyzetet. Dühösen rontott be a hálószobába.
Ahogy elmesélte a történetet, minden régi sebét is feltépte, kellett egy kis magány a lelkének. Csendesen bámulta a mellettük elsuhanó mesés tájat.
“Nem hiszem el, hogy megtettem és nem emlékszem semmire! Jaj, istenem, mit tettem?!”
– Azért jöttem, hogy figyelmeztessem! Isabella nincs egyedül! Átlátok én magán! Jegyezze meg ezt a napot, mert hamarosan véget vetek a maga kis játékának is!
“Hát ez vár rám! Kiszolgálnak, megkapok mindent, cserébe csak a szépen becsomagolt testem kell adnom. Egy foglyul ejtett madár aranykalitkába zárva.” I
– Becsület?! – mondta cinikusan Isabella. – Tudod te egyáltalán mi az?!
– Kérdezi a lány, akit azzal vádolnak, hogy egy igen magas összeget sikkasztott el egy alapítványtól…
Már akkor tudta, hogy az ilyen férfiak csak bajt hoznak a nőkre, ő mégsem tudott megálljt parancsolni magának. És egyenesen a vesztébe rohant.