Féligazságok és kegyes hazugságok. Tényleg csak ez visz előbbre?
Féligazságok és kegyes hazugságok. Tényleg csak ez visz előbbre?
NŐK – amennyire egyformák vagyunk, pont annyira különbözünk is. Azonban egy biztos: mindent túlélünk, ha kell összefogunk, segítünk, bátorítunk, együtt sírunk, együtt nevetünk! EGymás történetét hallgatva pedig néha megvilágosodunk, vagy éppen tanulunk belőle, esetleg reményt kapunk arra, hogy minden helyzetből van kiút.
Kmetty Dia írása.
Fél év telt el azóta a nap óta. Tudta, hogy ez vár rá… hiszen sosem volt a szerencse gyermeke.
Minket kemény fából faragtak ám és igazak a városi legendák.
Ezerszer végiggondoltam és nem! Nem fog változni a véleményem és ha kell, ezerszer is kimondom újra!
Halk léptek riasztanak. A szívem nagyot dobban, reménnyel telik meg, hogy visszajöttél.
A szerelmünk lapjai a való életben nem rózsaszín tintával íródnak, pihe-puha illatos levélpapírra.
Szerelmes lettem. Kapcsolatot szeretnék. De nem “együttélőset”.
Összetörted a szívem, de építettem egy újat, ami egyszerre kemény, de ugyanakkor lágy is maradt.
A látvány ámulatba ejt, azonban nem a méregdrága estélyi, a tökéletes smink vagy a frizura az, ami feltűnik.