Ne engedd, hogy a múlt árnyai rabláncként tekeredjenek az életedre és belehalj a jelenbe.
Ne engedd, hogy a múlt árnyai rabláncként tekeredjenek az életedre és belehalj a jelenbe.
Így utólag már persze okosabb vagyok, de abban az élethelyzetben más voltam.
A semmiből csapott le ránk, egyetlen mozdulattal hasítva ketté a szerelmünk aranyfonalát.
Én készen állok, hogy mindezt vállaljam. És tudok várni rád, de nem örökre.
… és Bori ezen a csípős őszi reggelen rádöbbent, hogy igazából nem is tudja, mire vár.
A „nemélemtúlnapok” túlélésének ősi titkát most te is megismerheted!
Hosszú utat jártam be. Hosszú, kacskaringós utat, olykor hihetetlen magasságokat megjárva, ahonnan biztos volt az út lefele és még lejjebb.
Piszkosul akarom, hogy a gyermekemnek ne kelljen olyan helyzetekkel megküzdenie, mint nekem. De vajon ő szeretné-e?
Nem tudtam mit mondani, mert amit mondani akartam igazán, már hasztalan lett volna.
Oka volt annak, hogy én mindent beleadtam, és oka volt annak is, amikor feladtam.