
Aranyosi Ervin: Üzen az Ősz
Üzen az Ősz: – Nyugodj le végre!
Minek a lázas rohanás?
Üzen az Ősz: – Nyugodj le végre!
Minek a lázas rohanás?
Nincs szükségünk más segítségére, hogy romboljuk magunkat, azt önállóan is el tudjuk végezni tökéletesen.
… szerintem már sejted is, hogy hova akarok kilyukadni!
Hogy mi a tanulság? Kutatások egész sora bizonyítja, de igazából józan paraszti ésszel is belátható …
Be kellett lássam, hogy igenis van valami erő, ami körülöttünk munkálkodik, amire nem tudok a fizika vagy biológia törvényei szerint reális magyarázatot adni.
Bizton állíthatom, hogy a legtöbb ember felszínes, akik csak átrohannak az életen, ahelyett, hogy megélnék azt. De egy valami mindenkiben közös: a legnagyobb szükségben csodáért fohászkodnak.
Ne legyen lelkiismeret-furdalásod. Kiálltál magadért és valamiért, amit szeretnél. És elég határozottan. Úgy hiszem ez volt az első lépés a benned élő instennő felfedezésének útján.
Minden élőlény a földön csak boldogulni akar. Boldog lenni, nem szenvedni. Azonban a boldogságot nem kapjuk meg csak úgy, azért igenis meg kell dolgozni. Napról napra.
Próbáld uralni a negatív érzéseket és győzd le azokat. Igaz, ehhez lehet fel kell adnod a büszkeséged, de cserébe olyan béklyóktól szabadulsz meg, amelyek a szabadságod útjában állnak.
Az a nő akarok lenni minden egyes pillanatban, aki az előbb lesöpört mindenkit a táncparketről, akit a nők irigykedve bámultak és aki után minden férfi megfordult, az a nő akarok lenni most már mindig, akinek az a jóképű idegen egész este bókokat suttogott.